Pedagógiánk

A FEJ, A SZÍV ÉS A KÉZ ISKOLÁJA VAGYUNK!

Rudolf Steiner, a módszer atyja szerint a gyermekekhez kell igazítani az oktatást, és nem a gyerekeket betörni egy előre kidolgozott módszertan keretei közé. Csalóka korban élünk, amikor legtöbbünk előtt sok-sok elvárás tornyosul a családunkban, a munkahelyünkön és a legtöbb élethelyzetben: legyünk sikeresek, rugalmasak, lendületesek, kreatívak, hatékonyak, ismerjük fel és azonnal reagáljunk a problémás helyzetekre. Vagyis alapvetően szükséges, hogy reális önképpel, önismerettel, egészséges önbizalommal rendelkezzünk.

         

Mi mást kívánhatna a szülő a csemetéjének, minthogy boldog legyen?
Azt senki nem tudja, hogy milyen tudású emberekre lesz szüksége a világnak a jövőben, de az biztos, hogy a gondolkodásra való képességet kell felébresztenünk és ápolnunk a gyermekben ahhoz, hogy felnőttként egészséges legyen testben, lélekben és szellemben egyaránt. Ehhez szükség van arra, hogy a gyermek szükségleteiből induljunk ki akkor is, amikor iskolai nevelésről beszélünk. A Waldorf-módszer követői szerint az elveszített gyermekkor nem ad boldog felnőtt létet.

Ez a pedagógia az emberi szellem szabadságát szolgálja, melyet az ember lényében működő három alaperő egyformán hangsúlyos figyelembevétele ösztönöz. Ezek: a gondolkodás, az érzés és az akarat.
A tanterv ennek a hármas egységnek a megvalósulását szolgálja az életkori sajátosságok szem előtt tartásával.
 

HOGYAN ÉS MIVEL DOLGOZUNK AZ ISKOLÁBAN?

A Waldorf-pedagógia: nevelésművészet. És mint igazi művészet: mindig tisztelettel bánik az anyagával, ez esetben a gyermekkel. E nevelésművészet hosszú távra tervez, nem akar tiszavirág-életű sikereket produkálni, ezért nem teljesítmény-orientált!

Az emberismeret szövi át a mindennapi tanítást. Bár mindannyian különbözőek vagyunk, mégis mindannyian ugyanazon az általános, az emberre jellemző fejlődési úton megyünk végig életünk során. Mindannyian emberek vagyunk. A Waldorf-pedagógia ebből a közös jellemzőből mint általánosból indul ki: megfigyeli, megvizsgálja, mire van szüksége az embernek egy adott életkorban. A waldorfos kisdiák természetes anyagokból készült játékokkal játszik az iskolában, rendszeresen mesét hallgat, zenével és más művészi tevékenységekkel ismerkedik. A Waldorf-tanárok a tapasztalatok alapján tudatosan az utánzás módszerében és a spontán játék erejében hisznek.

OKTATÁS TANKÖNYVEK NÉLKÜL

A tanítási módszerek is eltérőek a hagyományos iskolákhoz képest, definíciók helyett gondolkodni tanítják a gyerekeket. Mivel a fiatalok reggel a legfogékonyabbak a gondolkodásra, a tanítás azokkal a közismereti tárgyakkal kezdődik (matematika, írás-olvasás – irodalom-nyelvtan, történelem, földrajz, állat- és növénytan, fizika, kémia), amelyekben különösen fontos szerepet kap a megértés, a gondolkodás és a képzeletalkotás.

A nap első két órájában 3-4 héten (epochán, vagyis korszakon) át ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak a gyerekek. Ugyan nincs szünet ezen a két órán belül, de sokféle tagolás van mozgással, énekkel, ritmikus tevékenységgel, mindig az adott tantárgyhoz kötődve. Az egyes időszakokat gyakorlatok, szóbeli beszámolók és írásbeli fogalmazások, tudáspróbák egészítik ki. Ezek adják meg osztályzatok helyett a diákoknak az elégedettség érzését vagy éppen arra sarkallják, hogy szorgalmasabban tanuljon, többet gyakoroljon. Hatodikig egyáltalán nincsenek tankönyveik. Miután megtanultak írni, maguk készítik el a „könyveiket”. Ezek tartalmilag és formailag is segítik a tanulást, és művészileg is jelentőségteljes alkotások.

    

Minden feladatot elvégeznek a fiúk és a lányok is, mégpedig nem a feladat elvégzésének öncéljából, hanem azért, hogy különböző képességeket fejleszthessenek ki magukban. A feladatoknak mindig van gyakorlati célja, és igyekszünk úgy alakítani a tevékenységeket, hogy azok felébresszék a gyermekekben a mások munkája iránti szociális érzékenységet.

TANÁRI HITVALLÁS: A GYEREKEKHEZ KELL IGAZODNI

A gyerekek évekig a napjaik nagy részét az iskolában töltik, és ez a tény komolyan meghatározza az életüket. Ezért nem működhet úgy egy iskola, mint egy üzem. Osztálytanítóink és szaktanáraink segítenek a gyermeknek megtalálni a saját hangjukat, önmagukat.

Egy osztálytanító elsőtől nyolcadik viszi osztályát. Képzettségét illetően az állami tanári végzettségen kívül nélkülözhetetlen a Waldorf-tanári diploma is.

DIÁKOK ÉRTÉKELÉSE

A nyolc év során mély kapcsolat alakul ki tanár és diák között. Egy diákban több van annál, hogy 1-5-ig osztályozzák. Iskolánkban a szülők is többre kíváncsiak, mint hogy egy skálán besorolják valahová a gyermeküket. Ezért készül az év végén személyre szabott írásos beszámoló a szülőknek és egy vers a gyermeknek, amely művészi képekben csak annak a gyereknek szól, akinek íródott.

NYELVOKTATÁS

Iskolánkban már első osztálytól fogva két idegen nyelvet – angolt és franciát – tanulnak a gyerek. Fontos, hogy a mindennapi életben jól alkalmazható nyelvtudást kapjanak, ezért a Waldorf-iskolai nyelvoktatás praktikus: törekszik arra, hogy a tanuló hallás és olvasás útján idegen nyelven megértsen másokat, és folyékonyan fejezze ki magát az adott idegen nyelven szóban és írásban egyaránt. Továbbá célja bemutatni a diákoknak az adott nyelven beszélő népek karakterét, szokásait, kultúráját, földrajzát, történelmét. Az idegen nyelvek tanításának pedagógiai célja, hogy segítse a gyermek fejlődését az életkori sajátosságainak megfelelő tematikával. 
Az 1 – 3. osztályban a kisiskolás korú gyermek még érzékein keresztül fogadja be, így gyakorlatilag nem tanulja, hanem elsajátítja a nyelvet, belső képalkotása az idegen nyelv megértését is segíti. A gyermekek, mondókákkal, dalokkal, játékokkal, rövid mesékkel, párbeszédekkel és olyan tevékenységekkel ismerkednek meg, melyek közvetlenül vezetik be őket az idegen nyelv világába. A 4. osztálytól a gyermeki fejlődés új szakasza kezdődik, melynek egy tudatosabb nyelvtanulás felel meg, elkezdődik az önállósodási folyamat. Előtérbe kerül az írás-olvasás. A nyelvtani szabályokon keresztül tudatossá váló nyelvhelyesség élményéhez hozzájárul a nyelv szépségének átélése.

    

ÉLET A WALDORF UTÁN

Statisztikailag is kimutatható, hogy mire a „Waldorf-fiatalok” eljutnak az érettségi vizsgákig, tárgyi tudásuk, felvételi eredményeik elérik, sőt meghaladják azon társaikét, akik hagyományos iskolatípusban nevelődtek. Ez önmagában sem elhanyagolható eredmény. A Waldorf-intézményekben felcseperedett diákok ugyanakkor szellemileg szabadok, érzelmileg gazdagok lesznek, fejlett intellektusú, önálló és kreatív egyéniséggé válnak. Boldogan emlékeznek iskolájukra, nevelőikre, mert biztosították részükre az önfeledt gyermekkort és a természet rendje szerinti szellemi-fizikai fejlődést.

NAPIREND AZ ISKOLÁBAN

A tanítás minden reggel nyolc órakor kezdődik. A ráhangolódás, rákészülés után kezdődik a főoktatás.
Főoktatás: 8 órától 9:50-ig
A főoktatás során kerülnek sorra az epochális rendszerben tanított közismereti tárgyak, epochánként 3, illetve 4 hét időtartammal. A Waldof-iskolák sajátossága az epochális tanítás, ami a szakórák, a gyakorlatok és projektek rendszerére épül. A főoktatás tipikus tantárgyai: anyanyelv, matematika-geometria, földrajz-gazdasági ismeretek, történelem-társadalmi ismeretek, természetrajz-biológia, fizika, kémia.
Tízórai és játékszünet: 10 órától (30 perc)
Szakórák ezt követően 45 perces blokkokban zajlanak. Szakórában tanulják a gyerekek az idegen nyelveket. Ilyenkor következnek a művészeti tárgyak, a kézimunka, a kézművesség, az euritmia, a festés, a zene. 
Ünnepek: A Waldorf-iskola mindennapjaihoz hozzátartoznak ünnepeink is. A Szent Mihály-nap, a Szent Márton-nap, az Advent, a Farsang, a Húsvét és Szent János napja, amikor üdvözöljük a nyarat és búcsúzunk az iskolaévtől. Keretet és formát a régi magyar néphagyományból merítünk.
Ebéd: Az ebéd helyszínét egy rövid sétával érik el a gyerekek 2 fő tanári kísérettel.
Házi feladat: Iskolánkban az első két tanévben nem adunk házi feladatot, legfeljebb úgynevezett „szorgalmi" feladatokkal igyekszünk a tanulók érdeklődését az adott tananyag iránt felkelteni és fenntartani. Harmadiktól már időnként adunk házi feladatokat.
Napközi: A délutáni napközit főként a szabadban töltik a gyerekek játékkal vagy egyéb közös tevékenységgel. A napközi 16:00 óráig tart.

    

EGY NAP AZ ISKOLÁBAN

A tanítás minden reggel nyolc órakor kezdődik. Az osztálytanító rendszerint az ajtóban állva, kézfogással köszönti az érkező gyermekeket. Majd gyertyát gyújtanak, és elmondják a reggeli fohászt, erőt és kedvet kérve az aznapi munkához.
Ezek után elkezdődik az úgynevezett főoktatás. Ritmikus résszel indul a munka. Ez egyfajta ráhangolódást, rákészülést jelent az aznapi munkára. A gyermekek furulyáznak, énekelnek, tapsolják, dobolják a ritmust. Hosszabb-rövidebb verses vagy prózai műveket is mondanak ilyenkor, melyeket esetleg később színielőadás keretében elő is adnak. Nyolcadik osztályban ilyenkor kerülhet sor a napi sajtó főbb híreinek áttekintésére. A ritmikus rész leteltével kezdődik a tanulási munka. Az alsó osztályokban ez a számolás, formarajz, írás és olvasás epochák váltakozását jelenti. A felsőbb osztályokban ilyenkor jönnek a különböző szaktárgyak.
A gyermekek tanítási napját úgy osztják be a tanítók, hogy egyaránt megmozgassák a cselekvést, az érzést és a gondolkodást. Az oktatás mindig az élményszerű, kézzelfogható ismeretektől halad a gondolkodás felé. Fontos, hogy a gyermekek érzelmileg is kötődjenek a tanultakhoz, hiszen csakis így mélyülhet el igazán a tanult anyag, válhat belsővé az ismeret. A főoktatás utolsó része mindig a történetmesélésé. A történetek követik a gyermek fejlődési szakaszait. Elsőben tündérmeséket hallgatnak a gyermekek, másodikban legendákat és állatmeséket, harmadikban az ószövetség történeteit, negyedik osztályban regéket és mondákat, ötödikben következnek a görög mitológiai történetek. Hatodik osztályban a római világ történeteit veszik sorra, hetedikben a reneszánsz és a nagy felfedezések, nyolcadikban az újkor nagy alakjainak életrajzait olvassák együtt.

A főoktatást egy hosszabb tízórai szünet követi. Ezután következnek a szakórák, amelyek mindig 45 percesek. Ezek keretein belül tanulják a gyerekek az idegen nyelveket. Ilyenkor következnek a művészeti tárgyak, a kézimunka, az euritmia, a festés, a zene, és felsőben a kézművesség is.

ISKOLA HELYSZÍNE

Cím: Eger, Mátyás király út 52-54.  (Bejárat a Galagonyás u. – Szénáskert u. kereszteződésnél)
Az iskola a Vincellér házként elnevezett épületben kapott helyet Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának felajánlásával. 2014 óta, egy nagy mértékű beruházás és felújítás után ad otthont a waldorf iskolának.

  

JELENTKEZÉS ISKOLÁNKBA

Az Egri Waldorf Általános Iskola 1-6. osztályába fogadjuk a családok jelentkezését tanév közben is.

A jelentkezésről bővebben itt olvashatsz.

© 2019 www.egriwaldorf.hu
**GA**